Dunaújvárosi Acélbikák - UTE 3:2 (1:1, 0:0, 2:1)

Évek óta nem győztünk a Dunaújváros ellen. Idén nagyot fordult a világ, az Újváros most alulról a második. Azzal a reménnyel érkeztünk, hogy meg tudjuk szerezni a három pontot, bár mostanában mindkét csapat elég kiszámíthatatlan teljesítményt nyújt.

Dunaújvárosi Acélbikák  -  UTE 3:2  (1:1, 0:0, 2:1)
Dunaújváros, 500 néző, vezette: Németh M., Gangel L., Abonyi A., Váczi D.

Dunaújvárosi Acélbikák: Duschek - Rasulov, Kolesnikovs (1), Azari 1, Peterdi 1, McCann (2) - Lencsés (1), Hruby, Szepessy M., Borbás (1), Busbacher 1 - Smith, Léránt, Szepessy B., Revák, Odnoga - Pál Z., Mátyásy, Magosi E., Nagy M. Edző: Gilbert Lee, Strenk Hunor

UTE: Sila - Kiss D. 1, Lindgren, Pance, Mihalik 1, Virág T. (1) - Hegyi Á., Huba, Nemes (1), Csanyi, Kiss Á. - Garbacz Á. (1), Dósa, Feil, Gröschl, Gágyor - Zalavári, Pápa, Dömötör, Pichler Á., Turbucz. Edző: Szilassy Zoltán, Baróti Zsolt

Gólok:
14:32 - 1:0 Peterdi (McCann)
19:45 - 1:1 Kiss D. (Nemes, Garbacz Á.)
43:43 - 2:1 Busbacher (Borbás, Kolesnikovs)
47:27 - 3:1 Azari (Lencsés, McCann)
52:30 - 3:2 Mihalik (Virág T.)

Kiállítás: 6 perc  ill. 6 perc  + 10 perc fegyelmi (Kiss D.)
Lövések: 35 ill. 40 (13:16, 8:7, 14:17)

I. harmad
Az Újpest lépett fel támadólag, az első öt percben inkább a vendég térfélen folyt a korong, lövés volt, gól nem. Aztán változott a kép, a hazaiak dolgoztatták meg Sila kapusunkat. A 8. perctől megint a lilák támadtak többet, de valami nem jól működött: a párharcokban jók voltunk, a kapu előtt nem. És a sok lövést látva mondhatjuk, hogy az Újpest kapusra lőtt, és nem kapura. Ez nem jó jel, a csatárok lőnek, de nem céloznak. A 15. percben baloldali buli után hátrakerült a korong Peterdihez, aki kapásból gólt lőtt, 1:0. Váratlanul jött a hazai találat, meg is lendítette a fehérmezes lilákat, de az egyenlítés csak 19:45-nél sikerült: egy mini háromszögelés után Kiss Dániel lépett kapu felé, és 6 méterről középről a bal felső sarokba lőtt úgy, hogy a felső kapuvasról ment be a korong, 1:1

Szünet
A szünetről nem szoktunk írni, de most esemény volt: a jégfelújító masina leállt, és az egyik kapu mögött a pengék csinos lyukat vágtak a jégbe. A pálya játékra alkalmatlanná vált, a munkások kézzel próbálkoztak a foltozással – mérsékelt sikerrel. A bírók visszaküldték a játékosokat az öltözőbe, kétségessé vált a folytatás. 10 perc alatt felélesztették a régi jéggépet, az oldtimer Destarolt. A rozsdás masina fürgén mozgott, végül kitartó munkával sikerült helyre hozni a jég sérülését. 55 perces szünet után folytatódott a mérkőzés.

II. harmad
Mindkét csapat vészesen lelassult. A hosszú szünet felszívta az adrenalint, ami a tempóhoz, a gyors játékhoz, az agresszivitáshoz kell. Az első négy percet hiába töltöttük a hazai harmadban, a játékosok nem voltak góllövő állapotban. Fokozatosan sikerült begyorsulni, Kolesnyikov lövése ezt bizonyította, de Sila nagyot védett. Az Újpest is bemelegedett, egy Pance – Csanyi akció majdnem gólig jutott, de ekkor egy, majd még egy emberhátrány Sila kapuja elé hozta a történéseket. Szerencsére megúsztuk, Borbás csak a kapuvasig jutott. Pichler szólója kimaradt, odaát Hruby majd Szepessy B. lövését hárította az újpesti kapus.
Nehéz mérkőzés! Messze még a megnyugtató harmadik gól. De szeretnénk hinni, az Újpest lesz a győztes.

III. harmad
Nemes szép cselekkel jutott a kapuig, de nem a hálóig, végül az áthúzódó emberelőnyünk kimaradt. A 44. percben jött a pofon: újvárosi támadásnál Borbás az alapvonal mögül visszapasszolt középre, Busbacher bevágta, a mieink nézték, 2:1. A keményebb, pontosabb védekezés hiányzott, de nagyon. Most aztán fel volt adva a lecke! Sikerül fordítani? Nem nagyon... Négy perccel később megint a hazaiak örültek: Lencsés a kékvonalról lőtt, Sila védte, a kipattanót Azari közelről a hálóba tette a korongot, 3:1. Védő a közelben sem volt. Időt kértünk, a játékosok most már fogták: itt akár ki is kaphatunk! Az Újpest összeszedte magát, harcolt, támadott, és az 53. percben Mihálik balról cselezte középre magát, és fonákkal lőtt a kapuba, 3:2. Sikerül az egyenlítés? Harcoltunk, hajtottunk de már késő volt… Egy kiállítás elvett két percnyi lehetőséget, a végén már kapus nélkül próbálkoztunk, de az eredmény maradt.

Gratulálnunk kell a hazaiak győzelméhez, ma este rászolgáltak a sikerre. Az Újpest – úgy látszik - a Miskolciak elleni csúcsteljesítményt egyelőre nem tudja megismételni. A csapatban ma sem volt meg az a tempó, az az elszántság, ami a győzelemhez kell. Talán azt hisszük: gyengébb ellenfél ellen kevesebb is elég? Pedig ez nem így van. A győzelem még akkor sem biztos, ha mindenki 110%-on teljesít. És amíg ez nincs meg, elkerül minket a siker.
LS

Szilassy Zoltán: “A hozzáállással voltam elégedetlen, tudtuk, hogy kemény meccs lesz, mégsem pörögtünk fel. 3-1-nél kezdtünk játszani, de akkor már késő volt.” (jkb.hu)